Az író, mint árucikk


Régóta foglalkoztat ez a téma, már többször neki akartam ülni és írni róla. A napokban olvastam hasonló gondolatmenetet és úgy éreztem, mégiscsak érdemes foglalkoznom vele egy bejegyzés erejéig. Jó tisztán látni, hogy amatőr íróként mi az, amire vállalkozunk, mik azok az elvárások, amiknek meg kell felelnünk, mert ma az elcelebesedett világban bizony nem árt, ha íróként vannak olyan dolgaid, amit felkaphat a sajtó és firkálhatnak róla. Egy kiadónak csak akkor éri meg belevágni leendő írójukkal a közös munkába, ha hozod magaddal az olvasótábort, a leendő vevőket és az "élményturistákat". Legyen trendi olvasni a könyveidet! Szigorúan üzletszaga lett az íróvá válásnak. Eladható árucikk vagy? Akkor tiéd a nagy lehetőség is! 



Figyelem! Lehet, hogy úgy találod, hogy kisarkítom ezt a témát. Tény, hogy nem minden kiadó él ilyen módszerekkel, de egyre többet olvasni és hallani mások tapasztalatairól. Tudnék példákat sorolni, de nem áll szándékomban senkit se megbántani.

Mi, akik még álmodunk róla, abban a téveszmében hiszünk, hogy elég nagyot alkotni. Megírjuk a regényünket és ülünk a fenekünkön, várjuk, hogy a dolgok maguktól történjenek. De nem fog itt véget érni a munkánk. Sőt, még csak most kell összekapni magunkat és megdolgozni a könyvünk sikeréért. A könyv nem fogja eladni magát, nekünk kell felhívni rá a figyelmet. Bizonyos kiadóknál tényleg elég egy szokatlan koncepció, egy sikersztori, ami vonzza az olvasókat, de sajnos már ők is egyre kevesebben vannak. A minőség már nem mindig elég. Ez üzlet. Kemény pénzek forognak, és te csak a legkisebb fogaskerék leszel, az igás ló.

Vannak kiadók, akiknek elég erős marketingstratégiájuk van, amit már bevált receptként alkalmaznak, de ha nem vagy olyan szerencsés, hogy kifogj magadnak egy ilyet, akkor rajtad a világ szeme. El kell adnod magad különböző felületeken. Nem árt, ha kommunikatív vagy és mutatós. A módszer nem számít, ha hozod az eredményt, a vásárlókat a könyvesboltokba. A darabszám már nemcsak a termelésben dolgozóknál számít. Előbb nevet kell szerezned magadnak, te magad légy A NÉV. Nem a könyved fog nevet szerezni neked, hanem te hiteted el az olvasóval, hogy ez egy jó regény, érdemes elolvasni. Tömegmanipuláció, semmi más. Még az sem kell, hogy a könyv jobb legyen közepesnél.

El kell érned, hogy az emberek figyeljenek rád, érdeklődjenek utánad. A könyvpiacon naponta bukkannak fel új szerzők és új könyvek. Hamar hátrasodródhatsz a ranglistán, ha nem próbálod állandóan fenntartani magad iránt az érdeklődést. Ez egy verseny, amiben az erősebb nyer. Azaz aki többet van jelen a köztudatban, marad, a többi a süllyesztőbe kerül. Ijesztő, ugye? És mondd csak, készen van már az új kéziratod?

Nem akarok senkit sem elijeszteni, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez az egész nem egy habos leányálom. Tényleg csak azok fognak fennmaradni, akik elhivatottak. Szóval mindezek fényében profi akarsz lenni, vagy maradsz amatőr? Nehéz döntés. Tudod mit? Hallgass a szívedre! Én is éppen eléggé hülye vagyok hozzá, hogy ne az eszemet kövessem. Persze, álmodozom. No, és ott vannak azok a pozitív példák, akik mindezek ellenére megcsinálták, egy olyan kiadónál, aminél még mindig a kézirat a hangsúlyosabb és szívesebben dolgozik egy megbízható, feddhetetlen, botrányoktól mentes íróval. Le a kalappal előttük! Kár, hogy egyre kevesebben vannak...

Felötlik bennem a kérdés: ha mindezt el kell érned és el is tudod érni, akkor miért is lenne szükséged a kiadóra? Ha el tudod adni magad és a könyvedet, akkor miért kellene kopogtatnod az ajtókon? Ha már eleve úgy küldöd el a kiadónak a könyvet, hogy fizettél egy szerkesztőnek és egy korrektornak, hogy nagyobb legyen az esélyed, akkor miért van még létjogosultsága a könyvkiadóknak? Már te magad is rengeteget tettél azért, hogy sínen legyen a kéziratod.

Nem akarok a kiadók ellen beszélni. Fel sem merült bennem, mert én magam is a hagyományos könyvkiadás híve vagyok. Csak éppen tornáztatom a szürkeállományomat és próbálok a dolgok mögé nézni. 

Tehát, ha a munka nagy részét te végzed el, és te vagy az, aki a kezében tartja a dolgokat, akkor már nem lenne érdemesebb a magánkiadással foglalkozni? Már persze, ha a kiadók tényleg az üzleti szempontot tartják elsődlegesnek. Lehet, hogy becsapod magad, bármi előfordulhat. De éppen ennek az elüzletiesedett gondolkodásmódnak köszönhető a sok gyenge minőségű regény jelenléte a könyvesboltokban. Ami persze megint ellehetetleníti a könyvkiadást. Ez olyan, mintha saját maguknak állítottak volna csapdát. 

Az én tippjeim:

Nyert ügyed van, ha... 
  • Szexbotrányba keveredett úszónő vagy.
  • Rengeteg celebet ismersz és tudsz írni mindegyikéről egy szaftos kis történetet.
  • Szakácskönyvet írsz szokatlan koncepcióval, pl.: kulináris élvezetek és szex a világ körül.
  • Homoszexuálisok botrányairól szól a könyved
  • Homoszexuális vagy és botrányaidat nyíltan vállalod.
  • Bukott szépségkirálynő lennél és emlékirataidnak keresel kiadót.
  • Ha a könyved a pornó összes árnyalatáról szól.
  • Börtönből szabadult celebként megírod élményeidet.
  • Kiszavazott valóságshow-szereplőként megírod életed történetét 22 évesen.
  • ...
Megjegyzés: homoszexuális barátaim szerint nyugodtan leírhattam az őket érintő részt, hiszen, mint mondták: "a melegeknek is van humorérzékük, és hát szó, ami szó...". Bukott szépségkirálynők, böriből szabadult celebek és kiszavazott villalakók véleményét nem kértem ki...

Egyébként még egy sarkalatos példa. Elgondolkodtatok már azon, hogy milyen kevés CD fogy a boltokban? Egyre elterjedtebb, hogy a zenéket, albumokat fizetős oldalakról töltik le a rajongók. Ahol van egy adott ár, de mellette támogatási rendszer is működik: fizethetsz többet is a termékért. Vajon mikor érkezik el ez az idő a könyvkiadás világában is? Szerintem már feszegetjük a határt, külföldön már régóta van piaca a letölthető könyveknek.

Szóval így állunk. Egy kicsit elkeserítő, hogy áruként kell gondolnunk magunkra, valamelyest tompít az írás varázsán. Lehet, hogy érdemesebb alternatív lehetőségek után kutatni?

Megjegyzés küldése