Éji vándor




Furcsa vándor kél útra az éj sötét egén,
Ruhája por, mosolya csillag, haja fehér
Tejútként, mint köd lopakodik az éjben elém
És komoran félszemével bólogat felém.

2 megjegyzés:

  1. Ez a vers nagyon szép. Gratulálok, ha tényleg te írtad, nagyon jó érzéked van a versíráshoz. Mondok vmi nyálasat, de tényleg így érzem: egyszerű és lágy ez a vers. És mégis beleadod azt amit érzel, és át is jön. Legalábbis nekem. Nagyon profi.

    VálaszTörlés