Rita Falk: Télikrumpligombóc




Könyvajánló

(Fülszövegért kattints a könyv borítójára)

Ki ez a Rita Falk? Valami bajor írónő... Még sosem hallottam róla, de valami eszméletlen, milyen agyament címet tud adni a könyvének! Azért a cím már sejtet valamit, és nem bírom megállni, hogy további érdeklődésemnek utat ne engedjek. Olvasnom kell, mert ha a sejtésem beigazolódni látszik, egy ilyen cím mögött nem egy hétköznapi és unalmas sztorival találom szembe magam. Nem is. Rita levett a lábamról.

Annyira friss, annyira új, annyira más élmény az, amit kaptam. Hamisíthatatlan bajor hangulat, ami egy szempillantás alatt beránt a történetbe, mintha csak vasárnap délutáni tévézésre ültél volna le kedvenc német sorozatod elé. Persze, ha szereted a német sorozatokat. Nekem tökéletesen hozta ezt az érzést. Szemem előtt sorra jelentek meg Niederkaltenkirchen utcái, épületei, hegyei és erdei. Annyira ismerős volt, hogy rögtön otthon éreztem magam ebben a megálmodott kis városkában. Ismerősek voltak a szereplők is, jól megragadott karakterek, olyan könnyedséggel kidolgozva, mintha elevenen lettek volna a sorok közé gyúrva. 

"Az este későbbi részében az iskola rockegyüttese játszik, kellemes meglepetésként ér, hogy egyáltalán nem olyan rosszak, mint amilyen szörnyen kinéznek. A pattanásos Max, a Simmerl fiacskája is játszik, öt hasonlóan pattanásos képű diáktársával együtt a lelküket is beleadják a zenébe. Nagyi egészen elöl áll, hogy lásson belőlük valamit. Különben is imád fiatalok között lenni. Öregnek ott van ő, szokta mondogatni. Hallani meg, istennek hála, semmit nem hall, ami azért is hasznos most, mert éppen egy hatalmas hangfal előtt áll. Ott hajladozik, és lelkesen tapsol. Mazsola extázisban.
– Burn, burn, motherfucker burn – énekli-üvölti a helyi ifjúság, de mivel Nagyi nemcsak süket, de angolul sem tud, nem akad fenn rajta."

Nem tudom eldönteni, hogy ki a kedvencem, mert annyira tökéletesen tökéletlen mindenki, hogy éppen ezért nem lehet nem szeretni őket. Kifejezetten örülök neki, hogy mindenkinek van hibája, és Rita Falk jó anya/szerzőként egyik szereplőjét sem nagyolta el.


A krimi kérdésbe annyira nem bonyolódnék bele. Az első pillanattól lehet látni, hol lesz itt a bűntény, mi lesz az indíték, ki lesz az elkövető. Az írónő nem is igyekszik ezt leplezni, mert nem a krimi megírása volt a fő indíttatása, hanem az, ahogy Franz Eberhofer betolakodott az életébe, és figyelmet követelt magának. Franz és a köré épülő világ, a kisváros, a szomszédok, a barátok az üzletek, a Wolfi, a Simmerl, a Ferrari, Nagyi, Papa és a Leopold, na és az élet, ami megállíthatatlanul zajlik körülötte.

A humor az, ami igazán élvezetessé teszi ezt a könyvet. Régen szórakoztam már ilyen jól. Az igazság az, hogy sokkal többet kaptam a Télikrumpligombóctól, mint azt reméltem. Elképzelni sem tudtam, miféle könyv ez, és így volt jó, mert tényleg nagy meglepetés volt. Rita Falk-rajongó lettem, és már nagyon várom, hogy a második részt is olvashassam.  Jó volt elidőzni Niederkaltenkirchen-ben.


Köszönöm a lehetőséget az Ulpius Barátikörnek, hogy olvashattam a könyvet!

Megjegyzés küldése