Éji vándor

2010. január 4.
Furcsa vándor kél útra az éj sötét egén,
Ruhája por, mosolya csillag, haja fehér
Tejútként, mint köd lopakodik az éjben elém
És komoran félszemével bólogat felém.

2 megjegyzés:

  1. Ez a vers nagyon szép. Gratulálok, ha tényleg te írtad, nagyon jó érzéked van a versíráshoz. Mondok vmi nyálasat, de tényleg így érzem: egyszerű és lágy ez a vers. És mégis beleadod azt amit érzel, és át is jön. Legalábbis nekem. Nagyon profi.

    VálaszTörlés